A kevert fonalak tisztítási módszerét a szálösszetételük alapján kell meghatározni, mivel a különböző szálak hőmérséklet-, tisztítószer- és mechanikai hatástűrése jelentősen eltér egymástól. Általában előnyösek a semleges vagy enyhén lúgos mosószerek; erős savakat és lúgokat kerülni kell, hogy elkerüljük a szálszerkezet károsodását vagy elszíneződését. A víz hőmérséklete a tisztítás során nem lehet túl magas,-ha 30 fok körül tartja, általában biztonságosabb, és segít megőrizni a fonal eredeti tulajdonságait.
A tényleges tisztítási folyamat során minimálisra kell csökkenteni az erőteljes dörzsölést és a hosszan tartó áztatást. A szokásos keverékekből, például pamutból, poliészterből vagy viszkózból készült fonalak esetében a kímélő kézi mosás vagy az alacsony{1}}sebességű gépi mosás megfelelő; a nagy sebességű centrifugálást- kerülni kell, hogy csökkentse a rostok megnyúlásának vagy törésének kockázatát. Ha a fonalat textilgyártásra szánják, ügyelni kell arra is, hogy elkerüljük az összegabalyodást, csomósodást, és megőrizzük a fonal szerkezetének épségét.
Ugyanilyen fontos az utólagos-tisztítás; a fonalakat levegőn-természetesen vagy szárítógépben, alacsony hőmérsékleten{2}} kell szárítani. A szálak zsugorodásának vagy leromlásának elkerülése érdekében kerülni kell az intenzív napfénynek való közvetlen kitételt vagy a magas hőmérsékleten való szárítást. Végül a tárolás előtt győződjön meg arról, hogy a fonal teljesen megszáradt, és jól szellőző, száraz környezetben tartsa, hogy elkerülje a nedvességet, a penészt és a kellemetlen szagokat, ezáltal meghosszabbítva a fonal élettartamát.